Az őstermelők számára 2025 sem hozot nyugalmat az adminisztráció terén: bár az elmúlt évek szabályozási hullámai után sokan reménykedtek egy stabilabb időszakban, az adózási és nyilvántartási szabályok továbbra is több ponton változtak, pontosodtak vagy új értelmezést kaptak. Az agrárszektorban dolgozók, különösen a kis méretű gazdaságokat fenntartó családok, egyéni termelők számára különösen fontos a naprakész információ, hiszen egy-egy formai hiba vagy elmulasztott bejelentés komoly bírságokat vonhat maga után.
2025-re az őstermelői működés adminisztratív hátterét és jogi kereteit alapvetően továbbra is a 2021-es nagy változás után kialakított rendszer határozza meg. Ugyanakkor az új évre több finomhangolás is bekerült a gyakorlatba, amelyek nemcsak technikai részleteket érintenek, hanem a napi működés szintjén is változtatásokat igényelnek. Fontos tehát átlátni, hogy mi változott 2025-re, milyen kötelezettségei vannak ma egy őstermelőnek, és milyen lehetőségeket kínál az új rendszer.
Az őstermelői jogállás: ki és hogyan lehet őstermelő?
A mezőgazdasági őstermelői státusz 2025-ben is olyan természetes személyek számára érhető el, akik saját gazdaságukban elsődlegesen növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, méhészettel, erdőgazdálkodással vagy egyéb agrártevékenységgel foglalkoznak. Az őstermelői igazolványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) rendszerén keresztül lehet igényelni, és az adatok az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerével is összekapcsolásra kerülnek.
Fontos tudni, hogy az őstermelői tevékenység nem azonos a vállalkozói tevékenységgel, és az adózás szempontjából is külön kategóriába esik. Aki őstermelőként működik, nem feltétlenül egyéni vállalkozó, és nem is kell céget alapítania. Ugyanakkor az éves bevételi határokat átlépve már több adminisztratív kötelezettséggel kell számolni.
Az őstermelői jogállás továbbra is kizárólag természetes személy számára áll fenn, és csak azok számára adható meg, akik nem végeznek a mezőgazdasági tevékenységgel párhuzamosan más típusú vállalkozói tevékenységet ugyanazon a TEÁOR-kódon. A rendszer célja, hogy a kis termelők számára biztosítsa a közvetlen értékesítés jogszerű kereteit, miközben egyszerűsített adózási és adminisztratív terhet kínál.
Az őstermelői bevételi határok és adózási kategóriák 2025-ben
A 2021-től bevezetett háromlépcsős adózási rendszer 2025-ben is érvényben van, de a sávhatárokat az infláció mértékéhez igazítva módosították. Ennek megfelelően a következő kategóriák érvényesülnek:
- Alap szintű őstermelő, akinek éves bevétele nem haladja meg a minimálbér tízszeresét (2025-ben ez várhatóan kb. 3,3–3,5 millió forint körül alakul, a minimálbér-emeléstől függően). Ebben a kategóriában továbbra is érvényesíthető a 90%-os költséghányad.
- Középsávba tartozó őstermelő, akinek bevétele 10 és 20-szoros minimálbér közé esik. Ebben az esetben már részletesebb nyilvántartás vezetése szükséges, és az SZJA bevallásban külön sorokban kell szerepeltetni a bevételeket és költségeket.
- Őstermelői családi gazdaság tagjaként működő személyekre vonatkozó speciális szabályok, ahol a bevétel közösen számítódik, de egyéni szinten is követni kell az arányos részesedést és költségelszámolást.
Az inflációhoz kötött küszöbértékek változása miatt sok termelő került át egyik kategóriából a másikba, ezért 2025-ben különösen fontos az év eleji bevételi prognózis elkészítése. Aki átlépi a 20-szoros minimálbér határát, már nem jogosult az őstermelői adózásra, hanem át kell térnie az egyéni vállalkozói működésre, amely teljesen más szabályrendszert jelent.
Adminisztrációs kötelezettségek: eGN, nyilvántartás, adatszolgáltatás
2025-ben is központi szerepet játszik az Elektronikus Gazdálkodási Napló, amelybe minden mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos adatot rögzíteni kell. Ez különösen igaz azon termelőkre, akik valamilyen támogatásban részesülnek, például területalapú támogatás, zöldítés, ökológiai gazdálkodás vagy fiatal gazda támogatás keretében.
Az eGN rendszer használata kötelező minden olyan termelő számára, aki a Kincstár (régi nevén MVH) felé bármilyen bejelentést tesz, vagy támogatást igényel. A rendszerbe rögzíteni kell:
– a termelési helyszíneket és azok méretét
– az alkalmazott növényvédő szereket, trágyázási műveleteket
– a munkálatok időpontját
– az értékesítés adatait
Az elektronikus naplóba történő bejegyzéseknek időben és tartalmilag is pontosnak kell lenniük, ugyanis az ellenőrző hatóságok a rendszeren keresztül automatikusan követni tudják az adatokat. A hibás vagy hiányos adatszolgáltatás szankcióval, támogatáscsökkentéssel vagy bírsággal járhat.
Az őstermelők számára 2025-ben is elérhető az online ügyintézés a NAK, a Kincstár és a NAV rendszerein keresztül, de a rendszerek közötti átjárás még mindig nem teljesen zökkenőmentes. Több gazda jelezte, hogy nehézséget okoz az adatduplikáció elkerülése, valamint az, hogy egyes rendszerek nem azonos logika alapján működnek.
Őstermelői családi gazdaságok: közös felelősség és előnyök
Az őstermelői családi gazdaság (ŐCSG) intézménye 2021-ben jelent meg új formájában, és 2025-re már széles körben alkalmazott működési forma lett. Előnye, hogy az azonos háztartásban élő családtagok közösen tudnak gazdálkodni, miközben az adminisztráció és adózás leegyszerűsödik. Az ŐCSG tagjai között bevételmegosztás is lehetséges, így az adózás optimalizálható, és a támogatások is jobban szétoszthatók.
2025-ben is fennáll az a lehetőség, hogy az ŐCSG-ben részt vevő tagok közül egyik sem válik automatikusan egyéni vállalkozóvá, amennyiben a bevételi korlátok nem lépnek túl. Az ŐCSG vezetője felel a nyilvántartások naprakészen tartásáért, a támogatások igényléséért, valamint az eGN rendszerbe történő adatrögzítésért is.
A családi gazdaságok adminisztratív működése azonban nem mentes a nehézségektől: a közös vagyonelemek, gépek, földterületek használatáról írásos megállapodásokat kell készíteni, és ezek esetleges megszűnése vagy tagcsere esetén újra kell jelenteni a rendszerekben. Az eGN-ben minden családtag tevékenységét egyénileg is nyilván kell tartani, akkor is, ha a gazdálkodás közös.
Az értékesítés szabályai és számlaadási kötelezettségek
Az őstermelők közvetlenül értékesíthetik a megtermelt árut piacon, vásáron vagy közvetlenül a fogyasztónak, azonban a számlázási és nyugtaadási szabályokat 2025-re is egyértelműen meg kell tartani. Aki készpénzes értékesítést végez, annak kötelező nyugtát adni, és ha vevő kéri, számlát is biztosítania kell.
Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség már 2021 óta minden őstermelőt érint, aki áfás értékesítést végez, vagy számlát állít ki más adóalanynak. Az elektronikus számlázás használata nem kötelező, de erősen ajánlott, mivel a NAV rendszerébe való adatküldés kötelezően valós időben történik. A papíralapú számlázás esetén a rendszerbe történő manuális adatrögzítés továbbra is él, és ezzel rengeteg hiba és csúszás járhat.
A piaci értékesítés során kötelező feltüntetni az őstermelő nevét, nyilvántartási számát, valamint a termék származási helyét is. A hiányos vagy megtévesztő adatközlés bírságot vonhat maga után, különösen akkor, ha valaki más termékét árulja „sajátként”, vagy nem megfelelő a címkézés.
Ellenőrzések és bírságok 2025-ben
A mezőgazdasági termelők és őstermelők tevékenységeit 2025-ben is rendszeresen ellenőrzik a különböző hatóságok: a NAV, a Nébih, a Kincstár és a helyi önkormányzatok is vizsgálhatják a tevékenységet. Az ellenőrzések fókuszában továbbra is a számlaadási kötelezettségek, a támogatások jogszerű igénylése, valamint az eGN naprakész vezetése áll.
Az adatszolgáltatás elmulasztása vagy hiányos vezetése bírságot vonhat maga után. Ha valaki jogosulatlanul vesz igénybe támogatást, az összeget vissza kell fizetni, és további évekre kizárás is lehetséges. Emellett a NAV adóellenőrzései során egyre gyakrabban fordul elő a „fiktív őstermelés” vizsgálata: vagyis annak feltárása, hogy valóban végzi-e a termelő a bejelentett tevékenységet, vagy csak adóoptimalizálás céljából regisztrált.
Az új szabályok közé tartozik 2025-ben az is, hogy a termelőknek bizonyítaniuk kell a tevékenység rendszerességét és valódiságát, például naprakész gazdálkodási naplóval, értékesítési bizonylatokkal vagy saját eszközök, gépek meglétével.
Előrelépés vagy terhet jelent az új rendszer?
Az elmúlt évek változásai és a 2025-ös módosítások egyszerre jelenthetnek könnyítést és terhet az őstermelők számára. A digitális rendszerek révén egyre egyszerűbb az ügyintézés, ugyanakkor a szabályok pontos ismerete és betartása egyre fontosabb. Az adózási határokhoz igazított kategóriák segíthetik a gazdaságok növekedését, de ha egy termelő átlépi a megengedett határokat, komoly pluszterhekkel kell számolnia.
A legfontosabb üzenet 2025-ben az, hogy az őstermelői lét már nem jelent kivételt az adminisztrációs világ alól – sőt, sok esetben bonyolultabb lehet, mint egyéni vállalkozóként működni. Ugyanakkor az átlátható működés, a pontos nyilvántartás és az időben teljesített adatszolgáltatás lehetővé teszi, hogy a kis termelők is biztonságosan és jogszerűen működhessenek tovább az agrárszektorban.
Kiemelt kép: Unsplash