Az utóbbi években jelentős figyelem irányult a termőföldpiacra Magyarországon. Sokan befektetési céllal vásárolnak földet, mások mezőgazdasági tevékenységük bővítését tervezik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden évben kiadja az aktuális földár-statisztikákat, amelyek segítenek eligazodni abban, hogy mennyiért lehet termőföldet vásárolni az ország különböző részein. Ebben a cikkben részletesen megnézzük, hogyan alakultak az árak 2019-ben, és milyen tendenciák figyelhetők meg.
Mennyibe került átlagosan a termőföld 2019-ben?
2019-ben országos szinten 1 hektár mezőgazdasági föld átlagosan 1,693 millió forintba került. Ez az összeg 6,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest, ami azt mutatja, hogy a termőföld továbbra is keresett befektetés. A drágulás mértéke ugyan mérséklődött a korábbi évekhez képest, de a tendencia egyértelműen felfelé ívelő.
A földárak emelkedését több tényező is befolyásolja. Egyrészt a földtulajdon stabil értéktartó befektetésként szolgál, másrészt a mezőgazdaság iránti érdeklődés is nőtt az utóbbi időszakban. Emellett a jogszabályi környezet és az uniós támogatások is hatással vannak az árakra.
A különböző földhasználati típusok ára
A termőföld nem egységes kategória: különbség van a szántó, gyep (rét, legelő), gyümölcsös és szőlő árak között. 2019-ben a következő átlagárak alakultak ki a különböző művelési ágak szerint:
- Szántó: 1,815 millió Ft/ha
- Gyümölcsös: 1,428 millió Ft/ha
- Szőlő: 1,229 millió Ft/ha
- Rét, legelő: 1,027 millió Ft/ha
Jól látható, hogy a szántók ára messze a legmagasabb, mivel ezek a legkeresettebb területek a mezőgazdasági termelés szempontjából. A gyepterületek és a szőlők jóval olcsóbbak, részben a kisebb kereslet és az eltérő hasznosítási lehetőségek miatt.
Területi különbségek: hol a legdrágább és legolcsóbb a föld?
A földárak jelentős mértékben eltérnek az ország különböző régióiban. A legmagasabb árakat Közép-Magyarországon mérték, ahol az átlagár meghaladta a 2,4 millió forintot hektáronként. A legolcsóbb megyék közé tartozott Borsod-Abaúj-Zemplén, ahol az árak 1,1 millió forint körül mozogtak.
A régiós különbségeket elsősorban a földminőség, a földrajzi elhelyezkedés és a helyi mezőgazdasági struktúra határozza meg. Az Alföldön például jelentős a nagytáblás szántóföldek aránya, ami kedvezőbb lehet a gépesített növénytermesztéshez, míg a hegyvidéki területeken gyakran kisebb, széttagolt birtokok jellemzők, ez pedig csökkenti a keresletet.
Haszonbérleti piac alakulása
A termőföld nemcsak tulajdonként, hanem haszonbérletként is forgalomban van. 2019-ben a haszonbérleti díjak is emelkedtek, átlagosan 65 ezer forintot tett ki egy hektár szántó éves bérleti díja. Ez a díj szintén változó a különböző régiókban: a legmagasabb összegeket a Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon kérték, míg a legalacsonyabbakat az Észak-Magyarországi régióban.
Fontos megjegyezni, hogy a haszonbérleti díjak alakulása szoros összefüggésben van a földárakkal, a terület agrárgazdasági potenciáljával, valamint az adott térségben elérhető támogatásokkal és piaci lehetőségekkel.
Milyen tényezők befolyásolják a földárakat?
A földárakat számos tényező befolyásolja, ezek közül a legfontosabbak a következők:
- Földminőség: a jobb minőségű, magasabb aranykorona értékű földek többet érnek.
- Fekvés és megközelíthetőség: a jól megközelíthető, közúthoz közeli területek értékesebbek.
- Piaci kereslet: a helyi mezőgazdasági vállalkozások és befektetők kereslete is jelentős hatással van az árakra.
- Jogszabályi környezet: a földforgalmi törvények, tulajdonszerzési korlátozások, valamint a támogatási rendszerek is komoly befolyással bírnak.
- Gazdasági környezet: az infláció, a kamatszintek és az általános gazdasági helyzet szintén hozzájárulnak a földárak változásához.
A termőföld mint befektetés
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a termőföld értéke stabilan növekvő pályán van, ami azt mutatja, hogy hosszú távon értékálló befektetésként lehet rá tekinteni. Bár a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége változó lehet, a földtulajdon mégis biztosítékot jelent, különösen azok számára, akik más szektorokban tapasztaltak nagyobb kockázatokat.
Ráadásul a föld után járó uniós és hazai támogatások további bevételi forrást jelenthetnek, ami még vonzóbbá teszi a földvásárlást, akár bérbeadási céllal is.
Mire számíthatunk a jövőben?
Bár a 2019-es adatok alapján a földárak növekedése lassult az előző évekhez képest, a tendencia továbbra is emelkedő. A jogszabályi környezet és a támogatáspolitika változása, valamint a klímaváltozás hatásai komoly kihívásokat jelenthetnek, de ezek ellenére a földtulajdon értéke várhatóan nem fog csökkenni.
Egyre fontosabb szempont lehet a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok térnyerése, valamint az ökológiai gazdálkodásra alkalmas területek értéknövekedése. Ezek mind új lehetőségeket és kihívásokat hoznak a piac szereplői számára.
Érdemes követni a földpiac mozgását
A mezőgazdasági földárak alakulása nemcsak a gazdálkodók, hanem a befektetők számára is fontos információ. A 2019-es adatok alapján jól látható, hogy a termőföld továbbra is stabil értéktartó eszköz, melynek ára a legtöbb régióban évről évre emelkedik. A szántóföldek iránt a legnagyobb a kereslet, míg a gyümölcsösök és rétek valamivel olcsóbbak, de ezek is fontos szerepet töltenek be a hazai agrárgazdaságban.
Aki földvásárlásban gondolkodik, annak érdemes figyelemmel kísérnie a KSH által közzétett éves adatokat, hiszen ezek segítségével reális képet kaphat a piaci viszonyokról, a regionális különbségekről és a jövőbeli lehetőségekről.