Egy új korszak küszöbén
A macskatulajdonosokat régóta megosztja a kérdés: vajon szükséges-e a kedvencüket mikrochippel ellátni? Míg a kutyák esetében már évek óta alapvető elvárás a nyilvántartásba vétel és az azonosíthatóság biztosítása, a macskák eddig kimaradtak a kötelező regisztrációs körből. Ez azonban hamarosan megváltozhat. Az Európai Unió ugyanis új, ambiciózus állatjóléti reformcsomagot készít elő, melynek egyik fontos eleme a macskák mikrochipes azonosításának bevezetése lenne.
A cél kettős: egyrészt a háziállatok jobb védelme, másrészt a felelős állattartás erősítése. De vajon mit is jelent ez a gyakorlatban? Mikor léphetnek életbe az új szabályok, és hogyan érinti ez a magyar gazdikat?
Miért éppen most?
Az állatvédelem ügye az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált az uniós jogalkotásban. A társállatokkal való bánásmód, az állatkereskedelem szabályozása és az elhagyott állatok számának csökkentése mind kulcskérdésként jelentek meg az Európai Bizottság 2023 végén nyilvánosságra hozott állatjóléti reformcsomagjában. Ennek részeként a Bizottság olyan jogszabálytervezetet is előkészített, amely előírná a macskák egyedi azonosítását, azaz mikrochipes nyilvántartását minden tagállamban.
Ez a tervezet jelenleg még nem hatályos, de széles körű szakmai és társadalmi vitát váltott ki. A cél világos: az elhagyott, kóborló vagy ellopott macskák gyorsabb beazonosítása, a gazdájukhoz való visszakerülésük elősegítése, valamint a tenyésztési és adásvételi gyakorlatok átláthatóbbá tétele.
Magyarország helyzete
Hazánkban jelenleg nem kötelező a macskák mikrochipes jelölése. Ez azt jelenti, hogy míg a kutyák 2013 óta csak azonosítóval együtt tarthatók, addig a macskáknál semmiféle szabály nem írja elő a regisztrációt. Vannak állatorvosok és menhelyek, amelyek önkéntes alapon chipelik az állatokat, de ez messze nem általános.
A hazai állatvédő szervezetek már évek óta szorgalmazzák a változást. Szerintük a jelenlegi helyzet kedvez a felelőtlen állattartásnak és az illegális szaporítóknak is, akik gyakran mindenféle ellenőrzés nélkül adják-veszik a macskákat – sokszor borzalmas körülmények között.
Ha az EU új rendelete valóban életbe lép, akkor Magyarországon is kötelező lesz a macskák mikrochipes jelölése, és ehhez egy központi adatbázis is kapcsolódik majd, ahol nyilvántartják az állatokat és gazdáikat.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A mikrochip nem új találmány, és technikailag meglehetősen egyszerű az alkalmazása. Egy rizsszem méretű eszközről van szó, amit az állatorvos a bőr alá ültet – leggyakrabban a nyak tájékán. A chip nem tartalmaz GPS-t vagy nyomkövetőt, de egyedi azonosítószámmal rendelkezik, amit leolvasóval lehet detektálni. Ez a szám az adatbázisban egyértelműen a gazdához köthető, feltéve, hogy a regisztráció is megtörtént.
Sokan félnek a beavatkozástól, de az eljárás fájdalommentes és gyors. Az árak országonként eltérhetnek, de jellemzően 5000-10000 forint között mozognak – egyszeri költségként.
Az EU célja nemcsak a chip kötelezővé tétele, hanem az is, hogy minden tagállamban egységes, átlátható rendszer jöjjön létre. Ez azért is fontos, mert sok macskát szállítanak át országhatárokon, akár gazdacserével, akár menhelyi örökbefogadással. Jelenleg az adatok szétszórtan, gyakran nem naprakészen vannak jelen, így nehéz követni az állatok sorsát.
A szabályozás határai és kritikái
Ahogy az lenni szokott, a tervezet nem aratott osztatlan sikert. Több tagállam – köztük például Lengyelország vagy Svédország – aggodalmát fejezte ki az adminisztrációs terhek, a végrehajthatóság és a lakosság ellenállása miatt. A legnagyobb kérdés, hogy hogyan lehet majd ellenőrizni és betartatni az új szabályokat, különösen a kóbor és kijárós macskák esetében.
Sokan attól tartanak, hogy a kötelező chip bevezetése újabb terhet ró a lakosságra – különösen az alacsonyabb jövedelműekre. Mások szerint viszont épp ez segítene kiszűrni azokat, akik nem vállalnak valódi felelősséget az állataikért.
Állatorvosi körökben is megoszlanak a vélemények. Vannak, akik támogatják a chipelés kiterjesztését, mások viszont szkeptikusak: szerintük a rendszer csak akkor működik, ha a gazdák aktívan frissítik az adatokat, és ha az adatbázis valóban naprakészen és biztonságosan működik.
Állatvédelem vagy adatgyűjtés?
Nem meglepő, hogy a civil szféra egyes szereplői az adatvédelem miatt is aggódnak. Vajon ki férhet hozzá a mikrochipekhez kötött nyilvántartásokhoz? Milyen adatokat kell megadni, és mi történik azokkal? Bár a cél alapvetően állatvédelmi, az adatkezelés körüli bizonytalanságok újabb vitákat generálhatnak.
Az Európai Bizottság ígérete szerint az új rendszer szigorú adatvédelmi garanciákat tartalmaz majd, és kizárólag az állat-egészségügyi hatóságok, állatorvosok, menhelyek és az állattartók férhetnek hozzá a szükséges információkhoz. Ettől függetlenül a bizalom kialakítása kulcskérdés lehet.
Mikor jöhet a változás?
A jelenlegi jogalkotási menetrend alapján a rendelet legkorábban 2026 elején léphet életbe – de csak akkor, ha addig sikerül a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel is megállapodásra jutni. Magyarországon ehhez jogszabály-módosításra lesz szükség, amit vélhetően a Nemzeti Állatvédelmi Tanács és az agrárkormányzat készít majd elő.
Addig is az állatvédők arra buzdítanak, hogy a gazdik önkéntesen vállalják a chipelést, hiszen az nemcsak a szabályoknak való megfelelést segíti, hanem a saját cicájuk védelmét is szolgálja. Hiszen egy elveszett, de chipes macska sokkal nagyobb eséllyel kerül vissza szerető otthonába, mint egy azonosítatlan, kóbor társ.
Kiemelt kép: Unsplash