Mi is az a fényszennyezés?
A fényszennyezés az a jelenség, amikor az emberi tevékenységből származó mesterséges fények túlzott mennyiségben és nem megfelelő módon jutnak a környezetbe, és ezzel eltorzítják az éjszakai égbolt természetes állapotát. Nem pusztán arról van szó, hogy a városok fényei elhomályosítják a csillagokat, hanem arról is, hogy a fények irányítatlan kibocsátása, a rosszul beállított közvilágítás és a folyamatosan világító reklámtáblák alapjaiban változtatják meg a természetes fény–sötét ciklust.
A fényszennyezés többféle formában jelentkezhet. A legismertebb az égbolt fénylése, amikor a városok fölé emelkedő fénykupola miatt szinte alig láthatók a csillagok. De ide tartozik a vakító fény is, amely zavarja a látást, illetve a felesleges vagy rossz irányba sugárzott világítás, amely energiát pazarol és környezetet terhel.
A fényszennyezés forrásai
A modern társadalom életének szinte minden területén jelen vannak a mesterséges fények. A legnagyobb kibocsátók közé tartoznak a közvilágítási rendszerek, az ipari és kereskedelmi létesítmények, a közlekedési infrastruktúrák, valamint a lakóépületek kültéri lámpái. A LED-es technológia elterjedése bár energiahatékonyabb megoldásnak számít, sok esetben mégis súlyosbította a helyzetet, mivel a hidegfehér fények nagy arányban bocsátanak ki kék fényt, amely különösen zavaró az éjszakai égbolt és az élővilág számára.
A világítás túlhasználata sokszor a megszokásból fakad: egy gyár udvarát egész éjjel fényárban tartják, még ha nincs is forgalom, vagy egy bevásárlóközpont reklámtáblája hajnalig világít, akkor is, ha senki nem látja. A közvilágításban pedig sokszor nem figyelnek arra, hogy a lámpatestek a földet világítsák, ne az eget, így a fény jelentős része hasznosulás nélkül szökik az ég felé.
Mekkora probléma a fényszennyezés a világban?
Az elmúlt évtizedekben a fényszennyezés a globális környezetvédelmi problémák közé emelkedett. Kutatások szerint a világ népességének több mint 80 százaléka él olyan területen, ahol az éjszakai égbolt már nem természetes. Európában és Észak-Amerikában az emberek túlnyomó többsége nem látja a Tejutat, amely őseink számára a mindennapok része volt.
A fényszennyezés térkép ma már pontos képet ad arról, hol mennyire érintett egy adott terület. Ezeken a felméréseken jól látszik, hogy a legsűrűbben lakott régiók szinte teljesen elvesztették a csillagos égbolt látványát. Az éjszakai világítás terjedése nem lassul, sőt, a műholdas mérések szerint évente több mint 2 százalékkal nő a fényintenzitás világszerte.
A probléma nem csupán kulturális vagy esztétikai. A túlzott világítás hatással van az emberi egészségre is: megzavarja a melatonin hormon termelését, amely kulcsszerepet játszik az alvás szabályozásában. Emellett az állatvilágra is komoly hatást gyakorol, hiszen a természetes nappal–éjszaka ciklushoz alkalmazkodott fajok tájékozódása, szaporodása és vadászata mind sérülhet a folyamatos fényterhelés miatt.
Hol tart Magyarország a fényszennyezés terén?
Magyarország helyzete kettős. Egyrészt hazánk nagy része még mindig kedvezőbb helyzetben van, mint Nyugat-Európa legsűrűbben lakott térségei, másrészt a folyamatos urbanizáció és a növekvő közvilágítási igények miatt nálunk is egyre nehezebb valóban sötét égboltot találni.
A fényszennyezés térkép alapján a legnagyobb fénykupolák Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc és Pécs környékén figyelhetők meg. A fővárosból szinte lehetetlen csillagos eget látni, és a környező agglomerációs települések is erősen érintettek. Az ország nyugati és keleti határvidékei azonban még mindig viszonylag sötétnek számítanak, különösen a nemzeti parkok és védett területek környékén.
Hazánkban különösen figyelemreméltó a Zselici Csillagoségbolt-park, amely 2009-ben Európában elsőként kapta meg ezt a minősítést. Itt a fényszennyezés minimális, és szabad szemmel is jól látható a Tejút. Hasonló kezdeményezések indultak Hortobágyon és a Bükkben is, amelyek célja, hogy a természetes éjszakai környezetet megőrizzék és bemutassák a látogatóknak.
Mit tehetünk a fényszennyezés ellen?
A probléma kezelése nem feltétlenül technológiai csodaeszközöket igényel, sokkal inkább szemléletváltást. A világításnak mindig a szükséges mértékre kell korlátozódnia, és oda kell irányulnia, ahol ténylegesen hasznos. A közvilágítás korszerűsítésénél például a lefelé világító, meleg fényű LED-lámpák alkalmazása segíthet. Az ipari és kereskedelmi létesítményeknél időzítők és mozgásérzékelők beépítésével elkerülhető a felesleges fénykibocsátás.
Magyarországon is egyre több település kezdi felismerni, hogy a fényszennyezés csökkentése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági kérdés is. A fölöslegesen az égbe világított fény ugyanis nemcsak az éjszakai égbolt látványát rontja, hanem szó szerint pénzkidobás, hiszen megtermelt, de haszontalanul elpazarolt energiáról van szó.
A csillagos égbolt értéke
A fényszennyezés elleni küzdelemben nemcsak a természetvédelem vagy az energiatakarékosság a tét, hanem a kulturális örökség megőrzése is. Az emberiség történelmében a csillagos égbolt alapvető szerepet játszott: segítette a tájékozódást, inspirálta a művészetet, és alakította a világról alkotott képünket. Ha az éjszaka egét elveszítjük, azzal egy olyan közös élményt is elengedünk, amely összeköt minket elődeinkkel és a világ más tájain élő emberekkel.
Magyarországon tehát még nem veszett el minden. A fényszennyezés térkép ugyan azt mutatja, hogy a nagyvárosaink fölött már rég nem sötét az ég, de a védett területeken, csillagoségbolt-parkokban még mindig átélhetjük azt, amit a mesterséges fények előtti idők embere magától értetődőnek tartott. Az igazi kérdés az, hogy sikerül-e úgy alakítanunk világítási szokásainkat, hogy a fejlődés mellett a csillagos égbolt látványát is megőrizzük a jövő nemzedékeinek.